Tabs

Arma 3 Tac-Ops DLC

Arma 3 Tac-Ops DLC

A Bohemia Interactive nemrég bemutatta a következő...

Bővebben..

A jövő orosz katonája

A jövő orosz katonája

Július elején mutatta be a Rostec orosz állami had...

Bővebben..

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidíté...

Bővebben..

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.h...

Bővebben..

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még vára...

Bővebben..

Legénység toborzás!

Legénység toborzás!

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy sta...

Bővebben..

Jimcat pár gondolat!

Jimcat pár gondolat!

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldal...

Bővebben..

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, ho...

Bővebben..

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő ré...

Bővebben..

A pápai ejtőernyős ezred 1.rész

A pápai ejtőernyős ezred 1.rész

/ Nagyapám Hegyi Dániel emlékére, aki a II. világh...

Bővebben..

Küldetések köszönet!

Küldetések köszönet!

Sziasztok! Először is szeretném megköszöni mindenk...

Bővebben..

Felderítő minitankon dolgoznak a britek

Felderítő minitankon dolgoznak a britek

Az új jármű jóval nehezebb, de egyben jobban felsz...

Bővebben..

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

Noha a légierők két­ség­kí­vül leg­...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Ural...

Bővebben..

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

Egy harcjárműnél nagy gondot fordítanak arra, hogy...

Bővebben..

A jövő hadihajói

A jövő hadihajói

A haditengerészet évszázadokon át a valódi szuperh...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A vadászrepülőgépek kétségkívül a katonai harceszk...

Bővebben..

A meg se született harckocsi-generáció

A meg se született harckocsi-generáció

A ma rendszerben álló harckocsik zömmel 30-40 éves...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

Korábbi cikkünkben a vadászrepülőgépek alapjellemz...

Bővebben..

Iraki katonai tapasztalatok

Iraki katonai tapasztalatok

Afganisztánban 2001-től, Irakban pedig 2003-tól va...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

Noha egy katonának a felszerelésével kapcsolatban...

Bővebben..

Hol vannak a lézerfegyverek?

Hol vannak a lézerfegyverek?

A sci-fi filmek visszatérő szereplői a lézerfegyve...

Bővebben..

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A helikopter viszonylag új találmány, de rövid idő...

Bővebben..

Alien Swarm

Alien Swarm

A Black Cat Games csapata eredetileg egy, az Unrea...

Bővebben..

Hírek Írások

A Bohemia Interactive nemrég bemutatta a következő letölthető tartalmatat a játékukhoz. Az Arma 3 Tac-Ops DLC Singleplayer Mission Pack nove...

Readmore..

Július elején mutatta be a Rostec orosz állami haditechnikai fejlesztő és gyártó cég a jövő gyalogsági katonai páncélját, a Ratnik-3-at.

Readmore..

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidítésű divíziói – a CERDEC, az ERDC, az NSRDEC, az ARL, és mindenekelőtt a DARPA – e...

Readmore..

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.hu, amelyben arra reagáltak, hogy Honvéd kadétképzés indul szeptemberben egy budapesti és e...

Readmore..

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még várat magára, több francia napilap egyidejűleg írta meg, hogy a francia haderő AIF (Arme Indiv...

Readmore..

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy stabil gyalogsági erőt létrehozni a klánon belül, elérkezettnek tekinthetjük az időt arra hog...

Readmore..

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldalra. Ennek több okai is van de a mostani történtek megérdemelnek egy pár gondolatot tőlem....

Readmore..

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, hogy az egységekben harcoló katonák milyen feladatokat láthat el, és ezeknek mi a lényege.

Readmore..

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő részeként lesz elérhető eme trópusi sziget. Az expanzió jelenleg tervezett kiadása 2016 első...

Readmore..

/ Nagyapám Hegyi Dániel emlékére, aki a II. világháborúban a pápai ejtőernyős ezred 3.századában szolgált és idén ünnepelné születésének 100...

Readmore..

Sziasztok! Először is szeretném megköszöni mindenkinek aki hétről hétre megjelent és követte a küldetéseimet!

Readmore..

Az új jármű jóval nehezebb, de egyben jobban felszerelt a jelenleg használt típusnál. 

Readmore..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A vadászrepülőgépek kétségkívül a katonai harceszközök közül a legmarkánsabb jelenségek, és képességeik miatt abszolút erőt képviselnek, hiszen egy modern háborúban a légtér feletti uralom ha nem is teljes, de már fél győzelmet jelent.

Hajdanán a harci gépek eléggé feladatspecifikusak voltak, külön osztályt képviseltek a légtérben az ellenséges repülőgépek leküzdésére szolgáló elfogó vadászgépek, külön osztályt az ellenséges szárazföldi és vízi célpontok elleni csapásmérésre való vadászbombázók, és külön voltak harctéri felderítő gépek, amelyek a fotó- és radarberendezéseikkel az ellenséges szárazföldi erők helyzetét és erejét mérték fel. A hidegháború végével azonban ezek a viszonylag erősen elhatárolt osztályok kezdtek nyűggé válni, egy-egy modern vadászgép kifejlesztése, legyártása és üzemeltetése olyan hatalmas költségekkel járnak, hogy több, egymástól eltérő feladatkörű gépet párhuzamosan rendszerben tartani még a tehetősebb országok számára is luxussá vált.

A mai vadászgépekkel kapcsolatban alapvető elvárás a multifunkciós képesség, vagyis hogy a fenti három feladatkört egyaránt képesek legyenek ellátni. Légiharc rakétákkal felfegyverezve kivívhatják a légifölényt, hagyományos szabadesésű, vagy preciziós légibombákkal, irányítatlan és irányított rakétákkal felfegyverezve az ellenséges szárazföldi és tengeri erőket semmisíthetnek meg, felderítő-konténerrel felszerelve pedig akár valós időben is képesek a főhadiszállás számára az ellenséges szárazföldi csapatokról és bázisokról információt szolgáltatni.

Mint a korábbi esetekben, ismét kezdjük egy kis alapozással. A repülőgépre ható négy fő erő a tolóerő, amely előre hajtja, a légellenállás, amely fékezi a gépet, a gravitáció, vagyis a gép súlya, amely lefele húzza, valamint a felhajtóerő, ami ezzel szemben a levegőben tartja a repülőgépet. Ezek aránya adja meg, hogy fog a gép viselkedni a repülés közben. Ha túl nagy a légellenállása, akkor nem képes nagy sebességet elérni, hacsak nincs egy bivalyerős hajtóműve, ha túl nagy a tömege, akkor pedig sok felhajtóerőt kell termelni, hogy a levegőben maradhasson.


A repülőgépre ható négy fő erő


Magát a repülőgép szerkezetét sárkánynak, sárkányszerkezetnek hívja a szaknyelv. Ez alapvetően a gép törzséből, a levegőben maradáshoz szükséges felhajtóerőt termelő szárnyakból, a gép stabilizálásához és irányításához szükséges vezérsíkokból, a hajtóműből (vagy hajtóművekből), illetve a futóműből áll.

A törzs nem szorul különösebb magyarázatra, ehhez rögzítik a szárnyakat, és vezérsíkokat, valamint a legtöbb esetben ebben helyezik el a hajtóműveket is. A vadászgépek többségénél az elrendezés is azonos, a gép orrában foglalnak helyet a célok felderítéséhez és azonosításához szükséges érzékelők, mint a radar, vagy az infravörös kamera, mögötte foglal helyet a személyzet a pilótafülkében, ezután pedig a különféle kiszolgáló elektronikus és hidraulikus rendszerek, valamint a gép végében a hajtómű. A gép maga könnyű alumíniumszerkezet, illetve az utóbbi időben már egyre inkább teret nyernek a kompozit műanyagok, melyek könnyebbek és erősebbek elődeiknél.


A szárnyak feladata a gép levegőben tartása, amihez felhajtóerőt kell termelni. Ezt úgy érik el, hogy a szárny ívelt, a felső felülete nagyobb, mint az alsó, így felette a levegő gyorsabban áramol, mint alatta, vagyis a szárny felett kisebb lesz a nyomás, ami "felfele húzza" a szárnyat (lásd ábra fent). A szárny keresztmetszetét szárnyprofilnak hívják, ez határozza meg, hogy fog áramolni a levegő a szárny körül. Mivel a felhajtóerő jelentősen függ attól, hogy milyen sebességgel áramol a levegő, ezért az első probléma az ideális szárnyprofil megtalálása. Egyszerűsítve úgy néz ki, hogy ha túlságosan ívelt a profil, akkor rengeteg felhajtóerőt termel, de ezzel együtt nagyobb lesz a légellenállás is, vagyis nehezebb lesz nagy sebességet elérni. Ha viszont fordított a helyzet, akkor a gépnek nagyobb sebességgel kell haladnia ahhoz, hogy elegendő felhajtóerőt termeljen, vagyis fel tudjon emelkedni.

A másik fontos dolog az állásszög, azaz hogy a szárny milyen szöget zár be a haladási iránnyal, vagyis a levegőárammal. Ezt mindenki ismeri, aki egy gyorsan haladó autó vagy vonat ablakán kidugta a tenyerét. A leszálló repülőgépek orra például azért néz az ég felé, mivel a nagyobb állásszög miatt nagyobb a felhajtóerő keletkezik, viszont ezzel vigyázni kell: ha túl nagy az állásszög, a légáramlás leválhat a szárnyról, és megszűnik a felhajtóerő.

A szárnyak első részét belépőélnek, a hátsó részét kilépőélnek hívják. A kilépőél belső felére helyezik el az ívelőlapokat, amelyeket lefele kitérítve megnövelik a szárny íveltségét, így az több felhajtóerőt termel, viszont ezzel együtt megnő a légellenállás is. Az ívelőlap alkalmazása lehetővé teszi, hogy kisebb legyen a felszálláshoz, illetve a leszálláshoz szükséges sebesség. A kilépőél külső felén foglal helyet a csűrőkormány, amely a gép hossztengelye körüli forgást lehet kiváltani. A belépőéleken is elhelyezhetnek az áramlást megváltoztató szerkezeteket, mint például az orrsegédszárny, amely kis sebességnél a szárny feletti áramlást javítja úgy, hogy "lefújja" a szárny feletti örvényeket.

A szárnyak alakja és nyilazottsága (a szárny milyen szöget zár be a hossztengellyel) szintén nagyon fontos, nagyban befolyásolja, hogy viselkedik a repülőgép bizonyos sebességek mellett.


L-159


Egyenes szárny: A kis sebességű repüléshez (hangsebesség alatt) ideális, viszont nagy sebességnél jelentősen megnő a légellenállás, éppen ezért a mai vadászgépeknél csak ritkán, illetve a hangsebességnél lassabb típusoknál alkalmazzák.


MiG-17


Hátranyilazott szárny: Az 1950-es években kezdett elterjedni, mivel igen kedvező a hangsebesség körüli és feletti sebességtartományban, és minél nagyobb szögben nyilazzák hátra, annál jobb e tulajdonsága. Hátránya, hogy ez egyben károsan hat az alacsony sebességű repülésnél, például fel- és leszállásnál, hiszen a megfelelő felhajtóerő eléréséhez nagyobb sebességre van szűksége, vagyis nő a felszálláshoz szükséges sebesség.


F-5


Trapézszárny: Átmenet az előbbi kettő között, a belépőél nyilazott, de a kilépőél egyenes, vagy akár negatív szögben áll.


MiG-23


Variaszárny, vagyis változtatható szárnyállás: A szárnyállást változtatni lehet, így kis sebességű repülésnél egyenes szárnyként, nagy sebességű repülésnél pedig erősen hátranyilazott szárnyként viselkedik. Az 1960-as években ez tűnt az ideális megoldásnak a kis és a nagy sebességeknél egyaránt jól viselkedő gépek létrehozásához, több típuson is alkalmazták (pl. F-14, F-111, Tornado, MiG-23, Szu-24), de aztán a hátrányai miatt háttérbe szorult, mivel a szárnyállás változtatása bonyolult szerkezetett igényel, és plusz tömege sem elhanyagolható.


Mirage 2000


Deltaszárny: Vagyis a háromszög alakú szárny, a hátranyilazott szárnyhoz hasonlóan kedvező nagy sebességű repülésnél, de kis sebességnél nem termel elég felhajtóerőt, ugyanakkor merevebb szerkezet.


Szuhoj S-37/Szu-47


Előrenyilazott szárny: Meglehetősen szokatlan elrendezés. Már a II. VH-ban kísérleteztek vele a német mérnökök, de mivel teljesen másképpen viselkedik egy ilyen gép, mint hagyományos társai, és az akkori technikai szinten még nem tudtak megbirkózni a felmerülő problémákkal, csak évtizedek múlva repült az első valóban működőképes előrenyílatott szárnyú gép, az X-29, amelynél számítógépek segítették a kormányzást. Bizonyos aerodinamikai előnyökkel jár alkalmazása, de mind a mai napig inkább a hátrányai vannak túlsúlyban, ezért jobbára csak a kísérleti gépeken tűntek fel eddig.

A szárny törzsön való elhelyezése alapján beszélünk még alsószárnyas, középszárnyas és vállszárnyas elrendezésről.

Xpert Timeline

Icons

arma iii 256 1 arma iii 256 2 arma iii 256 3 arma iii 256

FreiChat-I