Tabs

Az M3M géppuska: nehézfegyverzet a helikopterben

Az M3M géppuska: nehézfegyverzet a helikopterben

A M3M nehéz géppuskát a Bundeswehr-ben használják...

Bővebben..

A Hadsereg teszteli a mechanikus ‘Harmadik kezet’

A Hadsereg teszteli a mechanikus ‘Harmadik kezet’

A Hadsereg teszteli a mechanikus ‘Harmadik kezet’...

Bővebben..

MI a válságkezelésben

MI a válságkezelésben

A német védelmi minisztérium mesterséges intellige...

Bővebben..

Arma 3 Tac-Ops DLC

Arma 3 Tac-Ops DLC

A Bohemia Interactive nemrég bemutatta a következő...

Bővebben..

A jövő orosz katonája

A jövő orosz katonája

Július elején mutatta be a Rostec orosz állami had...

Bővebben..

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidíté...

Bővebben..

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.h...

Bővebben..

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még vára...

Bővebben..

Legénység toborzás!

Legénység toborzás!

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy sta...

Bővebben..

Jimcat pár gondolat!

Jimcat pár gondolat!

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldal...

Bővebben..

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, ho...

Bővebben..

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő ré...

Bővebben..

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

Noha a légierők két­ség­kí­vül leg­...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Ural...

Bővebben..

A jövő hadihajói

A jövő hadihajói

A haditengerészet évszázadokon át a valódi szuperh...

Bővebben..

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

Egy harcjárműnél nagy gondot fordítanak arra, hogy...

Bővebben..

A meg se született harckocsi-generáció

A meg se született harckocsi-generáció

A ma rendszerben álló harckocsik zömmel 30-40 éves...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A vadászrepülőgépek kétségkívül a katonai harceszk...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

Korábbi cikkünkben a vadászrepülőgépek alapjellemz...

Bővebben..

Iraki katonai tapasztalatok

Iraki katonai tapasztalatok

Afganisztánban 2001-től, Irakban pedig 2003-tól va...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

Noha egy katonának a felszerelésével kapcsolatban...

Bővebben..

Hol vannak a lézerfegyverek?

Hol vannak a lézerfegyverek?

A sci-fi filmek visszatérő szereplői a lézerfegyve...

Bővebben..

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A helikopter viszonylag új találmány, de rövid idő...

Bővebben..

Alien Swarm

Alien Swarm

A Black Cat Games csapata eredetileg egy, az Unrea...

Bővebben..

Hírek Írások

A M3M nehéz géppuskát a Bundeswehr-ben használják különböző helikoptereken, mint védekező fegyverzetet. Így az ajtólövész fő munkagépe - ők...

Readmore..

A Hadsereg teszteli a mechanikus ‘Harmadik kezet’ hogy könnyítsenek a fegyverek súlyán

Readmore..

A német védelmi minisztérium mesterséges intelligenciát (AI) akar felhasználni nagy mennyiségű adatelemzésre a válságok és háborúk előrejelz...

Readmore..

A Bohemia Interactive nemrég bemutatta a következő letölthető tartalmatat a játékukhoz. Az Arma 3 Tac-Ops DLC Singleplayer Mission Pack nove...

Readmore..

Július elején mutatta be a Rostec orosz állami haditechnikai fejlesztő és gyártó cég a jövő gyalogsági katonai páncélját, a Ratnik-3-at.

Readmore..

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidítésű divíziói – a CERDEC, az ERDC, az NSRDEC, az ARL, és mindenekelőtt a DARPA – e...

Readmore..

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.hu, amelyben arra reagáltak, hogy Honvéd kadétképzés indul szeptemberben egy budapesti és e...

Readmore..

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még várat magára, több francia napilap egyidejűleg írta meg, hogy a francia haderő AIF (Arme Indiv...

Readmore..

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy stabil gyalogsági erőt létrehozni a klánon belül, elérkezettnek tekinthetjük az időt arra hog...

Readmore..

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldalra. Ennek több okai is van de a mostani történtek megérdemelnek egy pár gondolatot tőlem....

Readmore..

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, hogy az egységekben harcoló katonák milyen feladatokat láthat el, és ezeknek mi a lényege.

Readmore..

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő részeként lesz elérhető eme trópusi sziget. Az expanzió jelenleg tervezett kiadása 2016 első...

Readmore..

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

A reaktív páncélzat mellett szót kell ejteni az aktív védelemről is. Az 1950-60-as években kezdtek a páncélelhárító rakéták egyre inkább elterjedni, irányított, vagy irányítatlan típusok jelentek meg a gyalogságnál, vagy harcjárműre telepítve, helikoptereken és repülőgépeken. Védekezni ezek elleni igen nehéz. Ugyan meg lehet bújni egy ködfüggöny takarásában, de így a harckocsi is vakká válik, és nem tud harcolni. Alternatív lehetőség a találat bevállalása, vagyis a páncélzat megerősítése, de a pótpáncélzat jelentősen megnöveli a harckocsi tömegét és befogadó méreteit is, ráadásul az egyre hatásosabb páncéltörő rakéták ellen egyre komolyabb, és ezzel együtt egyre nehezebb kiegészítő páncélzatra van szükség.

Hirdetés
Kézenfekvőnek tűnik, hogy inkább megpróbáljuk valahogy semlegesíteni a rakétalövedéket, mielőtt eléri a harcjárművet. A haditengerészeteknél már az 1970-es években megjelentek ilyen eszközök, ahol vagy egy radarirányítású gépágyúval (pl. Phalanx vagy Goalkeeper rendszerek) vagy rakétákkal (pl. RAM vagy Sea Wolf rendszerek) pusztítják el a közeledő rakétát. Csakhogy a viszonylag sima vízfelület felet haladó rakétát már kilométerekről lehet észlelni, és akár több másodperc is maradhat a védekezésre, míg a szárazföldön, az egyeletlen terepen, növényzettel vagy épületekkel teli harcterületen erre sokkal kevesebb idő marad.

Az első harckocsira telepített aktív rakétavédelmi rendszer a világon az 1983-ban rendszerbe állított szovjet Drozd 1030M volt. A Drozd három fő elemből áll: két-két rakétakonténer a torony oldalán, egyenként 2-2 db 107 mm-es elhárító rakétával, felette egy-egy milliméter-hullámhosszon működő radar, valamint a torony hátulján elhelyezett vezérlő egység. Ha a radar egy rakétát érzékel, akkor a felé néző konténerből a megfelelő időben elindít egy elhárító rakétát, amely a beprogramozott találkozási ponton felrobbantja a 19 kg-os harci részt, és a rakéta előtti területet repeszfelhővel borítja be.


Drozd 1030M egy T-90 harckocsira szerelve

A rendszer képes a harckocsihoz közeledő rakéták elpusztítására, amennyiben azok sebessége 70-700 m/s közé esik, illetve a torony előtti 80 fokos megsemmisítési zónában közelednek. A rendszer teljes tömege kevesebb, mint egy tonna. Az utódja is elkészült már, a Drozd-2 kisebb elhárító rakétákat használ, és a torony két oldalán 5-5 van elhelyezve belőle, úgy, hogy az első változatnál sokkal nagyobb védőzónával rendelkezik, a torony előtti 240 fokos területet képes lefogni.

Szintén orosz fejlesztés az ARENA. Az alapelv hasonló, egy repeszfelhővel semlegesíti a közeledő lövedéket. A rendszer két fő részből áll: a torony hátulján, egy árbocon foglal helyet egy milliméter hullámhosszon működő radar amely a védett szektorokat figyeli, észleli és beméri a közeledő rakétákat, valamint a védőtöltet-kazettákból, amelyek a torony külső oldalán, az első 220-290 fokos szögben vannak elhelyezve. Ha a radar közeledő veszélyforrást érzékel, egy számítógép kiszámítja a egy találkozási pontot, és a megfelelő időben aktiválja a megfelelő irányba álló védőtöltet-kazettát, amely egy töltetet lő ki kb. 3 méter magasságba.


Az ARENA rendszer működési elve

A formázott töltet berobbanása után az adott irányba hatalmas repeszfelhőt hoz létre, amely mintegy 15-25 méterre a harckocsitól megsemmisíti a közeledő rakétát. Persze ezeknek a rendszereknek megvan az a hibájuk, hogy ha baráti egységek vannak a védőzónában, akkor azok potenciálisan veszélyben vannak, hiszen könnyen az ő nyakukba hullhat a védőrendszer repeszfelhője.


ARENA védelmi rendszer egy T-80UM harckocsin

Azt persze tudni kell, hogy még a legkeményebb harckocsik páncélzata is sebezhető (alaphelyzetben, reaktív páncélzat és egyébb plusz védelem nélkül), még egy M1A2 Abrams számára is veszélyt jelent egy egyszerű válról indítható páncéltörő rakéta, ha oldalról vagy hátulról éri a találat valamelyik sebezhetőbb ponton. Erre Irakban nemrég volt példa.

A jármű kialakításánál gondolni kell arra, hogy mi történik, ha mégis átüti valami a páncélzatot, vagyis ügyelni kell arra, hogy a legénység túlélési esélyei még egy esetleges találat esetén is maximálisak legyenek. Az egyik legfontosabb dolog a lőszer elkülönítése, hiszen legkönnyebben ez okozhat problémát. A szovjet/orosz T-64, T-72, T-80, T-84 és T-90-es harckocsi esetén például a harckocsi parancsnoka és az irányzó az automata töltőgép lőszertárolója felett ülnek, és ha valami baj történik, az összes töltet felrobban, azonnal megölve a legénységet, és nagy valószínűséggel a robbanás ereje egyszerűen le is repíti tornyot. Az első Öböl-háborúban is az iraki T-72-esek tornya nem azért repült messzire a harckocsi testétől, mert olyan erősek lennének az M1 Abrams tankok ágyúi, hanem egyszerűen azért, mert a szegényített uránium magvas lövedékek tűzvészt okoztak az eltalált harckocsiban, amely begyújtotta az ott található lőszereket és indítótölteteket.

A nyugati harckocsik többségében a lőszert a torony hátuljában lévő rekeszben tárolják, amelynek előre meg van gyengítve a teteje, hogyha egy belső robbanás történik, akkor a felszabaduló energia ne a harckocsi belsejébe, hanem ki, a szabadba távozzon. Szintén a túlélést növeli, ha a legénységet minél messzebb helyezzük a várható találat helyétől. Mivel egy harckocsi esetén a legvalószínűbb, hogy a jármű elejét éri találat, ezért izraeli mérnökök a hajtásláncot a Merkava harckocsikon a jármű orrába helyezték, és a két hátsó ajtón keresztül szükség esetén gyorsan el tud menekülni a személyzet.


Egy izraeli Merkava Mk3. harckocsi, a test jobb oldalán látható a kipufogónyílás, a motor ugyanis a harctér elé került, hogy plusz védelmet nyújtson a személyzetnek

Mit hoz a jövő a védelem terén:

Álcázás terén jelenleg még mindig nincs jobb, mint a hagyományos terepszínű álcázás. Igaz nemrég már új, digitális álcázó mintázatok jelentek meg, melyek még hatékonyabbak az emberi szem megtévesztésében. Noha dolgoznak a kutatók azon, hogy egyfajta kaméleon módjára képes legyen a jármű beleolvadni a környezetbe, ennél az lehet a fő probléma, hogy mozgás közben még az is megeshet, hogy a folyamatosan mozgó színek csak még jobban kiemelik a háttérből, ahelyett, hogy elrejtenék. Ennél is ambiciózusabb terv, amikor kamerákkal és valamiféle megjelenítő rendszerrel átlátszóvá teszik a járművet, ám ennek sikeressége erősen kérdéses, hiszen nagyon nehéz úgy megvalósítani, hogy ne csak egy adott szögből nézve legyen átlátszó.

A hősugárzás és a zajkibocsátás csökkentésére jelenleg a legideálisabb megoldásnak az elektromotorok alkalmazása tűnik, amelyeket lopakodó üzemmódban akkumulátorok, vagy energiacellák táplálnak, normális üzemmódban pedig dízelgenerátor. A járművek méretének csökkentése szintén fontos kritérium, ezt főleg úgy érik el, hogy a toronyból a testbe száműzik a legénységet, és a fegyvereket bentről, távirányítással kezelik, emiatt a torony sokkal kisebb lehet, hiszen már nem kell a legénység helyét is kialakítani benne.

A páncélzat esetén az egyik legáltalánosabb irányvonal a műanyag páncélzat, amelynél különféle kompozit műanyagok váltják ki a fém páncélzatot. Noha elsőre kicsit morbidnak tűnhet, az ilyen páncélzatok életképességét már teszteken bizonyították. A probléma ott van, hogy egy adott vastagságú hagyományos páncélzathoz képest azonos védelmi keppességekhez akár háromszor olyan vastagnak is kell lennie a műanyag páncélzatnak, ami a jármű méreteit növeli meg káros mértékben (csak elég belegondolni, hogy egy modern tank tornyának homlokpáncélja 40-60 cm vastag, csak szorozzuk be hárommal...), igaz a súlya még így is csak fele akkora. A jövő könnyű harcjárművein minden bizonnyal fel fognak tűnni ezek, várhatóan még az évtized vége előtt.


Az United Defense cég CAV-ATD kompozit műanyag páncélzatú tesztjárműve

A súlycsökkentés terén sokat várnak a titán alkalmazásától. Eddig a fő gondot a gyártás magas ára jelentette, de az új gyártástechnológiai megoldásoknak köszönhetően a közeljövőben olcsóbb lehet az előállításuk, és már egyes részelemeknél alkalmazzák is őket (például búvónyílások ajtajainál).

A reaktív páncélzat utódain már most dolgoznak. A kutatások fő célja a robbanóanyagok kiváltása, melyek problémát okozhatnak a páncélzat kezelésénél, szállításánál és balesetveszélyt jelenthetnek még békeidőben is. Erre próbál megoldást találni a SLERA (Self-Limiting ERA), mely csak nagyon minimális robbanóanyag mennyiséget tartalmaz, így kevésbé veszélyes. Sőt, egyes változatoknál nem robbanóanyagot használnának, hanem valamilyen vegyi anyagot, amely a kumulatív sugár hatására fejlesztené a panelek elmozdítására szükséges gáznyomást.

Ennél is tovább megy a NERA (Non-Explosive Reactive Armour), amelynél a lemezek mozgását nem robbanás végzi, hanem elektromágnesek, az aktiválást pedig speciális érzékelőkkel oldják meg. A megoldásnak további előnye, hogy egymás után többször is lehet aktiválni, szemben a hagyományos változatokkal, melyek "egylövetűek".


Egy kisérleti NERA páncélzat tesztelése egy Bradley lövészpáncéloson. Figyelemre méltó, hogy három találatot is "túlélt"

Dolgoznak már az intelligens páncélzaton, amely felismeri a közeledő veszélyforrást, és a beazonosított lövedék, vagy rakétatípus ellen előre beprogramozott védekezési módszert alkalmazza, kezdve az aktív védelemtől a reaktív páncélzaton át az elektronikus zavarórendszerekig. Kérdés persze az, hogy egy ilyen rendszer nem lesz-e túl drága és bonyolult a harctéri alkalmazásra...

Aktív védelem terén az Egyesült Államokban az FCLAS program keretében kisrakéták alkalmazásában látják a megoldást. A közeledő lövedéket itt is egy radar méri be, majd a kis méretű elhárító rakéta indul az elpusztítására, és mintegy 5 méterre a járműtől megsemmisíti azt. A rendszer olyan kicsi és könnyű, hogy akár a Hummer terepjárókra és a teherszállító gépjárművekre is felszerelhető. A tesztek sikeresek voltak, és 2005 elején-közepén várhatóan már rendszerbe is fog állni.



Felül az amerikai FCLAS, alul a német AWiSS aktív védelmi rendszer

Persze Európában is folynak fejlesztések. A Diehl cég már teszteli a AWiSS (Abstandwirksames Schutzsystem) rendszert, amely egy radarból és két kis elhárító-rakéta vetőből áll, amelyek a torony tetején foglalnak helyet. A rakétavetők szükség esetén a közeledő rakéta vagy lövedék felé fordulnak, és indítják az elhárító-töltetet. Franciaország szintén elhárító rakéta alapú rendszert tervez a Leclerc 2010 program keretében. Az elképzelés szerint az elhárítórakétát optikai kábelen keresztül irányítja egy számítógép, hogy minél pontosabban elfogja a veszélyt jelentő lövedéket.
Megosztom itt: FacebookMegosztom itt: Google Plus

Xpert Timeline

Icons

arma iii 256 1 arma iii 256 2 arma iii 256 3 arma iii 256