Tabs

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Okosszemüveget fejlesztett a DARPA

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidíté...

Bővebben..

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Vitaposzt az iskolai honvédelmi oktatásról

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.h...

Bővebben..

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

Szinte biztosan a HK416 lesz a FAMAS utódja Franciaországban

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még vára...

Bővebben..

Legénység toborzás!

Legénység toborzás!

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy sta...

Bővebben..

Jimcat pár gondolat!

Jimcat pár gondolat!

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldal...

Bővebben..

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Arma 3 egységek feladatai és követelményei.

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, ho...

Bővebben..

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

Arma3 - Tanoa - Expansion - DX12

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő ré...

Bővebben..

A pápai ejtőernyős ezred 1.rész

A pápai ejtőernyős ezred 1.rész

/ Nagyapám Hegyi Dániel emlékére, aki a II. világh...

Bővebben..

Küldetések köszönet!

Küldetések köszönet!

Sziasztok! Először is szeretném megköszöni mindenk...

Bővebben..

Felderítő minitankon dolgoznak a britek

Felderítő minitankon dolgoznak a britek

Az új jármű jóval nehezebb, de egyben jobban felsz...

Bővebben..

 Integrált okoskarabélyt fejleszt Kanada

Integrált okoskarabélyt fejleszt Kanada

A fegyveres erők által jelenleg használt C7 gépkar...

Bővebben..

Indul a Leopard 3 harckocsi fejlesztése

Indul a Leopard 3 harckocsi fejlesztése

Németország egy új tankkal reagálna az ukrán válsá...

Bővebben..

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

A jövő katonai re­pülő­gépei: szu­per­te­her­gé­pek és hiper­gyors bom­bá­zók

Noha a légierők két­ség­kí­vül leg­...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Ural...

Bővebben..

A jövő hadihajói

A jövő hadihajói

A haditengerészet évszázadokon át a valódi szuperh...

Bővebben..

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

Egy harcjárműnél nagy gondot fordítanak arra, hogy...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai I. rész

A vadászrepülőgépek kétségkívül a katonai harceszk...

Bővebben..

Iraki katonai tapasztalatok

Iraki katonai tapasztalatok

Afganisztánban 2001-től, Irakban pedig 2003-tól va...

Bővebben..

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

A jövő vadász­repülőgépei: a légtér urai II. rész

Korábbi cikkünkben a vadászrepülőgépek alapjellemz...

Bővebben..

A meg se született harckocsi-generáció

A meg se született harckocsi-generáció

A ma rendszerben álló harckocsik zömmel 30-40 éves...

Bővebben..

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

A jövő gyalogos katonája: ­baka a digitális korszakban

Noha egy katonának a felszerelésével kapcsolatban...

Bővebben..

Hol vannak a lézerfegyverek?

Hol vannak a lézerfegyverek?

A sci-fi filmek visszatérő szereplői a lézerfegyve...

Bővebben..

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A jövő katonai helikopterei: a harctér királynői

A helikopter viszonylag új találmány, de rövid idő...

Bővebben..

A 31-es támogató alakulat

A 31-es támogató alakulat

Karcolások helyett olajfolt, és égésnyomok

Bővebben..

Hírek Írások

Az Egyesült Államok hadseregének sokbetűs rövidítésű divíziói – a CERDEC, az ERDC, az NSRDEC, az ARL, és mindenekelőtt a DARPA – e...

Readmore..

Érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a kaliber.hu, amelyben arra reagáltak, hogy Honvéd kadétképzés indul szeptemberben egy budapesti és e...

Readmore..

 Bár a hivatalos bejelentés egyelőre még várat magára, több francia napilap egyidejűleg írta meg, hogy a francia haderő AIF (Arme Indiv...

Readmore..

Mivel az elmúlt időben viszonylag sikerült egy stabil gyalogsági erőt létrehozni a klánon belül, elérkezettnek tekinthetjük az időt arra hog...

Readmore..

Jó rég nem került ki semmilyen cikk tőlem az oldalra. Ennek több okai is van de a mostani történtek megérdemelnek egy pár gondolatot tőlem....

Readmore..

Egységek feladatai Ez a kis iromány arról szól, hogy az egységekben harcoló katonák milyen feladatokat láthat el, és ezeknek mi a lényege.

Readmore..

 Üdvözlünk Tanoa-n! Egy közelgő kiegészítő részeként lesz elérhető eme trópusi sziget. Az expanzió jelenleg tervezett kiadása 2016 első...

Readmore..

/ Nagyapám Hegyi Dániel emlékére, aki a II. világháborúban a pápai ejtőernyős ezred 3.századában szolgált és idén ünnepelné születésének 100...

Readmore..

Sziasztok! Először is szeretném megköszöni mindenkinek aki hétről hétre megjelent és követte a küldetéseimet!

Readmore..

Az új jármű jóval nehezebb, de egyben jobban felszerelt a jelenleg használt típusnál. 

Readmore..

A fegyveres erők által jelenleg használt C7 gépkarabélyt egy multifunkciós utód válthatja le.

Readmore..

Németország egy új tankkal reagálna az ukrán válság folytatására, akár francia közreműködéssel. A német parlament még november folyamán dolg...

Readmore..

A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!

Egy harcjárműnél nagy gondot fordítanak arra, hogy megtalálják az ideális egyensúlyt a mozgékonyság, a tűzerő és a védelem terén.

Az első kettőről már volt szó, itt az ideje a harmadikról, a védelemről is beszélni. Először is tisztázni kell, mit értünk védelem alatt. Noha alaphelyzetben a páncélvastagság a fő kritérium, nem csak ez tartozik ide, hanem minden apróság, ami növelheti a túlélési esélyt. Márpedig ez nem a páncélnál kezdődik, hiszen annak feladata az, hogy megvédje a belsejében lévő sérülékeny embereket és gépeket akkor, ha már eltalálták a járművet. Az első dolog tehát a felderíthetőség, ez először is vizuális (szemmel látható) felderíthetőséget jelenti, amelyet álcázó festéssel és különféle álcahálókkal, növényzettel és hasonló megoldások alkalmazását jelenti.


Egy Chieftain harckocsi álcázóhálóval


Az infravörös tartományban (vagyis a hőkisugárzáson alapuló érzékelőknél) való álcázás az utóbbi időkben kezdett elterjedni, de ideális megoldás egyelőre nincs: az energiatermelés hőfejlesztéssel jár, márpedig egy harckocsinak (különösen egy modern harckocsinak, amelyben rengeteg elektromos és hidraulikus rendszer van) még álló helyzetben is sok energiára van szüksége, hogy a haladáshoz szükséges gigászi teljesítményről már ne is beszéljük. Az amerikai M1 Abrams harckocsik fejlesztésénél egy kis méretű turbógenerátor beépítésével álló helyzetben kiváltható a sok hőt termelő gázturbina működtetése. Az infravörös keresők elleni álcázás legáltalánosabb megoldása a kipufogórendszerek árnyékolása hővédő takarólemezekkel, hogy közvetlenül ne lehessen rálátni, valamint a kipufogógázt hideg levegővel keverik, hogy minél kevésbé legyen forró, vagyis árulkodó.


Az infravörös álcázás fontosságát jól mutatja ez a kép. A mozgásban lévő M-60-as harckocsi szinte világít a keresőben


Ha már felfedezték a járművet, és gyors oltalomra van szükség, akkor jön a ködfüggöny, vagyis amikor a harcjármű ködgránátvetőivel az infravörös hullámhossz számára átlátszatlan füstfelhőt hoz létre - persze ez csak ideiglenes rejtőzésre alkalmas, és az mindenki számára világos lesz, hogy nagyságrendileg merre van a jármű. Az akusztikus felderíthetőség minimalizálása, vagyis magyarul a zajcsökkentés szintén egyre inkább előtérbe kerül. Újabban már a lopakodás sem tűnik lehetetlennek, amikor tisztán elektromotorok által meghajtva (viszonylag) csendesen tudják megközelíteni az ellenséget, ilyenre lesz alkalmas elvileg a jelenleg még fejlesztés alatt álló amerikai FCS program harcjárműve is. Lánctalpas járműveknél már egy ideje bevált megoldás a gumírozott futófelület illetve futógörgők alkalmazása, amellyel akár felére is csökkenthető a lánctalp keltette zaj. A jövőben akár teljesen műanyagból készített lánctalp is elképzelhető, amely alig hangosabb, mint egy gumikerekes jármű.

A második feladat a célfelület csökkentése, vagyis a méret minimalizálás, persze ésszerű keretek között. Egy kis méretű harcjárművet ráadásul nem csak észrevenni nehezebb, de eltalálni is, ami szintén jelentősen növeli a túlélési esélyeket. Ezen a téren a II. világháború utáni amerikai harckocsik (M-48, M-60 széria) nem teljesítenek túl jól, mivel megjelent egy nagy parancsnoki kupola légvédelmi géppuskával, amely jelentősen megemelte a magasságot. A szovjet harcjárművek alacsonyabbak voltak, illetve különösen jól teljesített e téren a svéd Strv. 103 torony nélküli harckocsi (vagy talán helyesebb rohamlövegnek nevezni).


Néhány ismertebb harckocsi méretarányos vonalrajza


Az Strv. 103 torony nélküli harckocsi


A lövedéket azonban találat esetén mégis a páncél állítja meg, éppen ezért fontossága megkérdőjelezhetetlen. A harckocsik hosszú ideig a hadihajógyártásból átvett technológiával készültek, páncéllemezeket szegecseléssel rögzítettek egymáshoz. Ez azonban egy nagyon is komoly problémát vetett fel: egy, a harckocsi melletti robbanástól a szegecsek feje leszakadhat, és a belső térben szabályos lövedékként viselkedve veszélyt jelentenek a személyzetre. Az I. világháborús angol harckocsikban ezért a kezelőszemélyzet egyfajta védőmellényt, acélsisakot és az arcot védő láncpáncélt viselt. A szegecselt páncélzat egyébként még a második világháború elején is csaknem egyeduralkodó volt, bár már megjelent az öntött acélból kialakított páncélzat, majd egyre inkább elterjedt a hegesztéssel összeállított acélpáncél.

Maga a páncél ekkor még többnyire ötvözött acéllemez volt, egyes esetekben felületi edzéssel. A páncélzat vastagsága a két világháború között még jellemzően 10-30 mm között volt, ami a géppuskalövedékek és a kisebb űrméretű páncéltörő puskák ellen nyújtott védelmet, de egy átlagos páncéltörő ágyú még 500 méterről is kényelmesen átütötte. A világháború előrehaladtával azonban a páncélzat egyre vastagabb és vastagabb lett, a háború végén a nehéz harckocsik testének homlokpáncélzata már elérte a 100-120 mm-t, a torony homlokpáncélzata pedig akár a 180 mm-t is. Persze felmerül a kérdés: miért nem ugyanolyan vastag a páncélzat mindenhol a járművön, hiszen hiába van 90 mm-es páncélzata elöl, ha hátul csak 20 mm vastag, amit még a két világháború közötti páncéltörő ágyúk is átvisznek?

Nos a páncélzatnál több tényező közötti kompromisszumokról kell beszélni: a legfontosabb a tömeg. Tételezzünk fel a második világháború elején egy 20 tonnás tankot, melyen a kellő mozgékonyság fenntartása mellett mondjuk 5 tonnányi páncélzat lehet. Ha ezt egyenletesen elosztjuk, akkor mindenhol egy közepesen gyenge páncélzatunk lesz (most ez jelentsen mintegy 20 mm-es páncélzatot), ami messze nem elegendő, hiszen ennyi nem képes megállítani egy 500 méterről kilőtt 37 mm-es páncéltörő lövedéket. Ezért elveszünk onnan, ahol várhatóan kevés találat lesz - ilyen a tetőpáncélzat, a hátsó rész, illetve kisebb mértékben az oldalsó rész -, és áthelyezzük oda, ahol több találat várható (főleg a test homlokrésze és a torony). Így elöl már 40-50 mm-es páncélzatunk van, ami már viszonylag jelentős védelmet nyújt, viszont hátul és a tetőn csak 10-15 mm-es. Eközben ügyelni kell a súlyelosztásra is, valamint a méretből adódó lehetőségekre.

Persze mindig az adott körülményeket kell figyelembe venni, ha például az ellenség uralja a légteret, akkor a tetőpáncélzat vastagságát célszerű megnövelni, hiszen a repülőgépek felülről támadnak. A páncélzat vastagságának növelésére mindig voltak "tábori" megoldások, például lánctalp-részelemeket erősítettek a torony és a test elejére és oldalára, de van/volt példa homokzsákok, vagy akár beton használatára is (pl. a Stug III. rohamlöveg esetén).

A páncélzat hatásossága azonban nem csak a vastagságától vagy az anyagától függ, de attól is, hogy milyen szögben éri a lövés. Ha a lövedék szögben éri a felületet, megeshet, hogy egyszerűen lepattan róla, minimális kárt téve benne. De van még egy oka, ami miatt előnyös a ferde páncélzat: a rajta vízszintesen áthaladó lövedéknek hosszabb utat kell megtennie. Ezt használta ki például a szovjet T-34-es harckocsi. A német harckocsik páncélzata akkor még függőlegesen volt kiképezve, és csak a Pz.V. "Panther" harckocsin vették át a döntött páncélzat használatát.


A kép jól illusztrálja, miért előnyös a döntött páncélzat


A második világháborúban megjelentek a korábbi cikkben már említett HEAT lövedékek, amelyek nem a lövedék tehetetlenségi energiájával ütötték át a páncélzatot, hanem kémiai erővel. Mivel ezek páncélátütő képessége (az akkori viszonyok szerint) igen nagy volt, különféle ötletes megoldások kezdtek elterjedni, hogy a harckocsitól minél messzebb aktiválják a HEAT robbanófejet, mivel így amire a valódi páncélzathoz ér a kumulatív sugár, már nem lesz elég erő benne, hogy át is üsse. Ezért először a kötényezés jelent meg, amely a harckocsi oldalán a lánctalp mellett lett egy vékony fémlemez a test egész hosszában felrögzítve, illetve a tornyon körbe távtartókkal egy hasonló alkalmatosságot helyeztek fel. A megoldás bevált, bár a védőkötényezés sérült részeit mindig pótolni kell, amire harchelyzetben nem mindig volt lehetőség.


Egy kései Panzer IV-es, látható a test elejére felszerelt lánctalpelemek, illetve a torony és a test oldalán a kötényezés


Ez a fajta védelem még mindig rendszerben van, nemrég például az Irakban szolgáló Stryker 8x8-as harcjárművekre szereltek rácspáncélzatot, ami nem más, mint egy acéllemezekből összeállított kerítés, amely fél méterre túlnyúlik a testen, és a feladata ugyanaz, mint a második világháborús kötényezésnek: még a harcjárműtől messze aktiválja a páncéltörő rakéták robbanófejét.


Vállról indítható rakéták elleni rácspáncélzat egy Irakban lévő Strykeren

Icons

arma iii 256 1 arma iii 256 2 arma iii 256 3 arma iii 256